I.fejezet 8.rész

Fura lett de remélem azért jó! Siettem mert meg lett a 3 komment! A következő részt is 2-3 komment után hozom és remélem hosszabb lesz. Azért remélem ez is jó! Mindenkinek jó olvasást! 

*Hope szemszöge* 

-Hova a francba hoztál?-Kérdeztem mikor kiszálltam a kocsiból.
Ismerős volt a környék, de nem tudtam rájönni, hogy honnan is. Lehet, hogy régen  voltam itt, de mégsem...
-Mégy egyszer kérdezem! Hova a francba hoztál?!
-Nézz körül! Amúgy gyere után! Nem beszélgetni jöttünk?
-Legalább egy kicsit segíthetnél, hogy hol vagyunk most!-Indultam el utána és hirtelen beugrott minden.
Egy gyönyörű tengerpartot láttam magam előtt. Bognor Regis. Egyből felismertem a helyet.
Minden évben vártam, hogy nyár legyen és jöhessünk ide. Minden egyes évben ez volt a legjobb. Sosem gondoltam volna, hogy még valaha vissza jövök ide. De meg történ! És itt vagyok! És ismét látom ezt a tájat és a hideg szál fújja az arcomat.

(Saját fotó)

Ebben a percben nem érdekelt senki és semmi. Lerohantam a partra és elkezdtem rugdosni a vizet mint öt éves koromban. Mindig ezzel szórakoztam, de mindenki azt mondta,hogy jobban járok ha abba hagyom.
Elmosolyodtam a gondolataimon, és kissé vissza tértem a gondolataimból.
-Mindig ezt csináltad?-Jött mögém Liam.
-Igen... És amúgy beszéltél Harry-vel?-Fordultam felé és belenéztem gyönyörű barna szemeibe.
-Persze, hogy beszéltem vele! De nem erről...
-Akkor honnan tudta, hogy imádom ez a helyet? Vagy egyáltalán tudtad?-Kérdeztem a végét már nevetve.
-Ez az a hely amit mindenki imád.-Megfordult és elindult jobbra az egy ház felé.
Nem követtem Liam-et, hanem elindultam a másik irányba. Nem tudom miért, de most úgy éreztem nem szabad utána mennem. Itt vagyok újból, London-tól több száz kilométerre és nem használom ki?! De! 
-Ezt direkt csinálod?-Kiabált utánam, de én nem válaszoltam neki, csak mentem előre.
Mentem és mentem. de nem tudom merre. Ezen a részen eddig csak háromszor voltam. Itt nem nagyon ismertem semmit, de nem is érdekel! A nagy szerencsémre elestem, de úgy, hogy ülve érkeztem. Ezért úgy látszott mintha le akartam ülni. 
-Ezt direkt csináltad?-Ült le mellém értetlen fejet vágva.
-Magam sem tudom.-Nevettem el magam és hátra dőltem.
Csak feküdtem és néztem a felhőket amikor észrevettem, hogy Liam a hajamat piszkálja. Kicsit fura volt, de csak mosolyogni tudtam. Ránéztem és Ő is ugyan úgy mosolygott rám. Fura de nem érdekel! Az arca közeledni kezdett az enyém felé, és közben kisöpörte a hajamat az arcomból. Már majd nem össze értek ajkain amikor megcsörrent a telefonom.